2011. május 29., vasárnap

Napfoltok nyomában

Mára összejött a jóidő is és az időm is, ezért kimentem napfoltokat nézni. Fantasztikus mennyiségű és minőségű foltok vannak rajta. Azóta amióta figyelem a Napot, most van rajta a legtöbb és legérdekesebb folt.

A Nap keleti szélénél van egy nagyobb csoport, ami úgy néz ki, mintha egy gyűrű lenne, apróbb foltokból áll. Amikor elkezdtem nézni, azt sem tudtam először hogy rajzoljam le, a bőség zavara ugyebár :-) Az Észak-Keleti szélén is van 2 nagyobb méretű különálló folt, ami közül a szélén lévő körül fáklyamező is van. Ugyanígy látszik egy halvány fáklyamező a Keleti szélén lévő foltok körül is, és mintha felsejlene a gyűrű formájú foltcsoport körül is.

A Nyugati felén szintén egy nagyobb és érdekes csoport található, ami több apróbb foltból tevődik össze, kényeztet minket a Nap. A legnagyobb holdsarló formájú, ami nagyon érdekesen néz ki, egymásba ér 4-5 kisebb folt szépen sorban a holdsarló belső felén.

A nyugati szélen is látható két aprócska pötty, amik talán most vannak kialakulóban. Ezek körül jól látható fáklyamező is van - sőt talán itt a fáklyamező sokkal határozottabban látszik, mint maguk az apró foltok.

2011. május 26., csütörtök

Kettőscsillagok - Alfa Librae és Delta Serpentis

Tegnap fantasztikusan jól volt az átlátszóság - hosszú, hosszú felhős és esős idő után. Ezért ki is mentem és kettősöztem kicsit. Szabad szemmel is nézelődtem a csillagképek között, mivel most nagyon szépen látszott a legtöbb a déli horizonthoz közel is.

Két kettőst is megnéztem. Az egyik az Alfa Librae volt a Libra csillagképben, amely egy jól látható, tág kettős, 231"-re egymástól. Az A komponens enyhén kékes színű, míg a B sárgás, így gyönyörű látványt nyújt kis nagyításon is. Mindkét csillag viszonylag fényes, az A 2,8 mg-s, a B pedig 5,2 mg-s. A méréseim alapján egymástól kb. 290 fokra helyezkdenek el. A könyv szerint már 5x-ös nagyítással is bontható a kettős, én azért 65x nagyítással néztem, amivel nagyon szép képe volt és látszott néhány közeli csillag is. A körülöttük lévő környék nem annyira csillagban szegény mint az eddigiek amiket néztem, itt található néhány fényesebb (6-8 mg-s) is.

A második a Delta Serpentis volt, ami már bonyolultabbnak bizonyult. A kettős távolsága egymástól 3,9", épp ezért eleve csak nagyobb nagyításon bontható. 130x-os nagyítással néztem (kipróbáltam 165x-en is, de nagyon remegett a légkör), ahol szépen bontotta a két komponenst úgy, hogy a kettő éppen egymás mellett helyezkedett így el az okulárban (kb. egy tűhegynyi réssel közöttük).

Mindkét csillag enyhén sárgásnak látszik, az A 4,2 mg-s, a B pedig 5,2 mg-s.
A nézelődésem megörvendeztetett egy nagyobb meteorral is, ami 22:29-kor száguldott el Nyugatról Keleti irányban a látómezőm alsó részén. A két csillag egymástól kb. 200 fokra van, de nagyon nehéz volt megmérnem pontosan (kb. +/- 50 fokot tévedhetek), pont a közelségük miatt. Eleinte azt sem tudtam eldönteni, hogy egyik, vagy másik irányba "áll" a kísérő csillag.

Minden esetre annyira jó volt tegnap az átlátszóság és az ég annyira gyönyörű volt Budapestről is, hogy nem is akartam bejönni.

2011. május 20., péntek

M53 gömbhalmaz

Hosszú napokon át ellenem dolgozott az időjárás. Napközben, amikor dolgozni kellett mindig hihetetlen módon hétágra sütött a nap, gyönyörű tiszta volt az ég. Természetesen amint hazaértem és kitettem a lábamat az erkélyre, rögtön gonosz felhők takartak el mindent, néha még az eső is esett és lehetetlen lett volna bármit is megnézni.

De ma végre estére is jó maradt az idő, ég is volt, láthatóság is volt, és nem is rezgett a légkör úgy mint egy centrifuga.

Ezért úgy gondoltam ideális időpont lesz ahhoz, hogy folytassam a Messier objektumok levadászását és ki is szemeltem magamnak az M53-at, ami elérhető helyen van és a térkép alapján úgy gondoltam, hogy nem is lesz nehéz megtalálni.

Nagyjából beállítottam a távcsövet az Arcturushoz képest olyan távolságba, ahol gondoltam, hogy kb. lennie kell a gömbhalmaznak. Itt viszonylag könnyen megtaláltam az Coma Berenices alfa csillagát a Diademot. Hozzá képest egész könnyen felismerhetőek voltak az M53 környékén lévő kettesével elhelyezkedő csillagok. Ahogy figyeltem és láttam, hogy "hol kellene lennie", egyszercsak meg is pillantottam az igen halvány és kis méretű gömbhalmazt. Relatíve halvány (olyan 8 mg körülire tippelem) és kicsi, a nagyobb nagyítások sem bontották ki jobban, ezért 26x-os nagyítással figyeltem és rajzoltam le.

Mozgalmas este volt, miközben rajzoltam először 22:16-kor délről északi irányba elsuhant egy aprócska meteorit, majd 22:19-kor az első műhold szintén délről északi irányba (de pár fokkal keletre), illetve 22:21-kor a második műhold az ellenkező irányba (pár fokkal keleti irányba szintén).

2011. május 17., kedd

54 Leo kettőscsillag

Több napos rossz idő után ma végre ismét sikerült kimennem picit nézelődni, bár sajnos nem sok időm volt rá, mivel telihold van, ami nagyon fényesen beragyogja az egész környéket. Annak látványa sem semmi, ahogy felkel narancssárgás színe van.

De azért engem jobban érdekelt az 54 Leo, amit a májusi Meteor Kettőscsillagos rovatában lévő ajánlások között láttam. Meg is kerestem Vízi Péter atlaszában gyorsan, ahol még ajánlás is van mellé írva ráadásul. A távcsövet a starpointerrel oda irányítottam ahol szerintem körülbelül lennie kell, és szerencsémre egyből jó helyre irányítottam. Szépen látszott a 25 mm-es okulárom látómezejében az 54-es, 48-as és 50-es hármas egy szép egyenlő oldalú háromszögként. Ez a három csillag hasonló fényességű is (de a 48-as és 50-es talán egyforma is), ezért nagyon jól beazonosíthatóak.

Amint a csillagok helyzetét megállapítottam a térképhez képest, kicseréltem az okulárt először 10 mm-esre (65x nagyítás), majd végül a 130x-os nagyítású 5 mm-es Planetaryra. Már 65x-ös nagyításon is éppen láthatóan elkülönül a B komponense az A-tól, de 130x-os nagyításon már szépen látszik az egymáshoz viszonyított szögtávolság is.

Az A komponens fehér, míg a B enyhén kékes, de szintén inkább fehér. A páros körül a csillagkörnyezet viszonylag szegénynek tűnt, bár ez talán a teliholdnak is volt köszönhető és a nem túl jó légkörnek. Néhány 8-10 mg közötti csillagot azért sikerült kiszúrnom körülöttük.

2011. május 13., péntek

Theta Virginis - Kettőscsillag (trió)

Tegnap elfogadható idő volt, és egy kis szerencsével megtaláltam a Theta Virginist is, ami nemhogy kettős, de hármas, vagy más szóval trió, én csak hármas kettőscsillagnak hívom :-)

Vizi Péter csillagatlaszából néztem ki, és gondoltam megfelelő lesz, mivel az A és B páros viszonylag közel van egymáshoz, de nem túl közel. Relatíve halvány csillagok alkotják, de a főcsillag binokulárral is jól látható. A triót magát csak 130x-os nagyítással láttam jól, 65x-ös nagyítással nem volt látható a 8,8 és 10 magnitúdós B és C csillag.

Mindhárom csillagot fehéres színűnek láttam, bár a B és C csillagok esetén bizonytalan voltam, lévén nagyon halványan látszottak. A légkör elfogadható volt, de az átlátszóság csak az előző napokhoz képest volt jó, ennél sokkal jobb ég is szokott lenni.

Azért elégedett vagyok, szerintem sikerült arányosan visszaadnom a csillagok elhelyezkedését és a köztük lévő távolságot is (a C komponens pontosan 10x-es távolságra van, mint a B komponens, nagyon érdekes).

Alphonsus kráter közelről (teljes napfényben)

Tegnapelőtt este megpróbáltam megnézni és lerajzolni az Alphonsus krátert (ismét), Bartha Lajos bácsi javaslatára, aki valami érdekességgel kecsegtetett a kráterben.

Sajnos aznap este nagyon hamar nagyon rossz lett az idő, eltakarták vastag felhők a Holdat. Viszont tegnap már sokkal jobb idő volt. Nem ideális idő, itt-ott fátyolfelhők voltak (és néha átúsztak a Hold előtt is), de alkalmas arra, hogy a Holdat nagyobb nagyítással nézzem, ezért az 5 mm-es Planetary okulárral kezdtem el nézegetni az Alphonsus krátert.

Mivel a kráter és környéke már teljes napfényben volt tegnap, ezért nagyon szépen látszott, hogy az egyenletes - viszonylag halvány - belső részen a kráter széleihez közel, viszonylag szimmetrikusan három sötétebb folt helyezkedik el. Nagyon érdekes, mert a teljes napfény miatt semmi sem vethetett ott árnyékot (és láthatóan nem is vetett).

Rajzolás szempontjából nagyon nagy kihívás volt, amikor teljes fényben áll egy kráter alig-alig vannak árnyékok és semmi sem élesen elhatárolható gyakorlatilag. Nehéz ilyenkor a fehérnek látszó - fényesebb - részeknél is visszaadni az eredetit.

Beidézem még Bartha Lajos bácsi hozzászólását a Csillagváros fórumról. Egyrészt nagyon jól esett, másrészt nagyon érdekes amit ír a foltokról:

"Kedves Judit! Nagyon jól sikerült a kép, szépen összevág az én sok évvel ezelőtti képeimhez. Mennél magasabban áll a Nap, annál nehezebb kivenni a krátereket, de akkor a foltok helyzte és intenzitása miatt fontos időszak. Persze ilyenkor nincsenek "szép" részletek, de tudományosan fontosak lehetnek.
A változo intenzitású sötét foltok oka ma sem egészen tisztázott. Talán a közetanyag más, de hát a felszínt portakaró boritja. Szerintem "mikrokráterek (méteres nagyságrendű kis kürtők sokasága, pl. egykori gázkitörések lyukainak önárnyéka) hozza létre."

2011. május 10., kedd

Ptolemaios kráter és környéke

A meglehetősen rossz és felhős idő ellenére kidugtam az orromat és úgy döntöttem, hogy dacolok a felhőkkel és a rossz láthatósággal és csakazért is Holdat nézek és rajzolok.
Végső soron sikerült, bár érezhető volt a rossz légkör és rossz láthatóság, 65x-ös nagyításon is voltak olyan percek, amikor gyakorlatilag semmit sem lehetett látni. De ma nagyon szükségem volt erre lelkileg:

2011. május 7., szombat

Napfoltok nyomában

Némi kihagyás után végre sikerült Napot néznem. Ma minden összejött: volt napsütés, volt időm rá.. a kedvemmel általában nincs probléma :-)

Már nagyon hiányzott, mindig izgalmas Napot figyelni és rajzolni, és amióta utoljára láttam teljesen máshogy néz ki. Igazából napról napra máshogy néz ki, de most már szinte elszoktam tőle.

Három nagyobb folt látható Északi - Észak-Nyugati irányban, amelyből a középső több apró foltot is tartalmaz. A felső és a középső folt irányában észak felé található még egy aprócska folt. Érdekesség volt ma, hogy az alsó folt alatt nagyon halvány szürkés kis vonal szerűség volt látható.

Sikerült nagy küzdelmeket árán 130x nagyításon is lerajzolnom a foltok részleteit, ahol jól látszik, hogy a középső foltban mennyi apró részlet van (ki sem vettem mindent igazából pontosan, mivel a légkör nagyon rossz volt ezzel a nagyítással, homályos volt a kép). Ezen felül ennél a nagyításnál észrevettem, hogy Észak-Keleti irányban is megjelent egy kicsi folt, ami talán most van kialakulóban és 65x nagyításon egyáltalán nem láttam.

Remélem holnap meg tudom ismételni ezt a jólsikerült észlelést :-)

Delta Corvi kettőscsillag

Tegnap kalandos estém volt. Nagyon jó ég volt kint, ezért - bár fáradt voltam - kimentem fél 10 körül, hogy legalább egy picit nézelődök, esetleg egy kettőscsillagot megkeresek.
Mivel tegnap megvettem végre Vizi Péter csillagatlaszát, azt vittem magammal, mivel van néhány kettős benne, amit ajánlj, hogy érdemes megnézni. Végignéztem többet is, először a Leo csillagképben, de mivel egyiknek sem olvastam utána semennyire sem, nem tudtam eldönteni, hogy most tényleg a kettőst látom, vagy pedig fel sem bontja a távcsövem nagyítása. Mivel Péter könyve ezeket nem jelölte meg, inkább továbbléptem olyanokra, amik jelölve vannak kistávcsövekhez.

Próbálkozásaimat siker koronázta, sikerült lencsevégre kapnom a Delta Corvi csillagot a Corvus csillagképben. Tegnap annyira jó volt az ég még itt Budapest felett is, hogy szabad szemmel látható volt a csillagkép, pedig relatíve kevésbé fényesek a csillagai, mint mondjuk a Leo, vagy a Virgo esetén.

A kettősöm nagyon érdekes volt, a főcsillag erősebb fényű, enyhén kékes beütésű, de inkább azt mondanám hogy fehér színű, a kísérője pedig sokkal halványabb, és sárgás-vöröses (a könyv szerint ibolya, bár szerintem az ibolya inkább lilát jelent nem?).

A szögtávolságot ismét próbáltam megállapítani, remélem nem tévedtem túl nagyot. Igazából ez a kettősözés nem is annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik, de nagyon izgalmas.

Péter könyvében amúgy nagyon tetszik, hogy ajánlásokat ír, és a kiemeltek mellé leírja a főbb adatokat is, ami segíti az észlelést. Ezen felül nagyon jól használható a térkép, reálisan ábrázolja a csillagképeket.

Ami pedig a kalandot illeti, sikerült leejtenem a 10 mm-es Super Barium okuláromat, ami egy éles koppanás után pattogva leesett az alattunk lakó erkélyére, ahol szintén pattant egy jót a korláton és beesett. Mint kiderült utólag volt kint egy bringa az erkélyen és annak a tartójába esett bele. És ami hihetetlen, hogy semmi baja nem lett! Persze csak ma reggel mentem le érte, este 11-kor mégsem kopogtat be az ember a szomszédhoz, hogy "bocsi leesett a távcsövem egy darabja hozzátok".
Minden esetre mivel nem voltam benne biztos hogy oda esett vagy az utcára, lementem este szétnézni, persze nem találtam meg, viszont találkoztam egy sünivel a házunk előtt :-)

2011. május 5., csütörtök

Gamma Leo kettőscsillag - újra

Tegnap este sajnos csak kevés időm volt arra, hogy kimenjek, de mivel kiderült hogy az előző Gamma Leo kettőscsillag észlelésem kicsit hibás volt (nem az AB, hanem az AC párost néztem), ezért mindenképpen érdekelt, hogy milyen az igazi páros. Nagyon hideg volt kint, ami miatt olyan sok kedvem sem lett volna hosszasan időzni, de azért 15-20 percet eltöltöttem a párossal.

Nagyon tetszett, 130x-os nagyításnál tényleg pontosan úgy bontotta szét a két csillagot, ahogy azt többen leírták nekem a Csillagváros fórumon. Nagyon örültem neki, és nem utolsó sorban gyönyörű látvány is volt. Eddig is szerettem a csillagokat nézegetni, de ez ad az egésznek egy külön izgalmat, így van értelme nézegetni őket :-)

Érdekes módon, most, hogy a jó párost néztem a Gamma Leonis inkább sárgásnak tűnt enyhén, és nem kékesnek. A páros is pont ugyanolyan színű volt, és körülbelül fél magnitúdóval kisebb. Viszont nagyon hasonló fényességű.
Az én becslésem szerint körülbelül 95 fok a szögtávolság, de persze tévedhetek, hiszen életem második próbálkozása (illetve remélem jó irányban számolok). A légkör kicsit ködös és remegős volt, a láthatóság is közepes, de nem bírtam ki, hogy ne menjek ki és ne nézzem meg.

2011. május 3., kedd

Szaturnusz és Kettős csillag

Végre kitisztult annyira az idő, hogy kijussak az erkélyre, ha másra nem egy kis Szaturnusz nézésre. Illetve megpróbálkoztam a Kettős csillag észleléssel is, mert olvasgattam róla a Csillagvároson és nagyon megtetszett a dolog.

Célpontom az Algieba volt és az azt kísérő 40 Leo, a Leo (oroszlán) csillagképben. Ez viszonylag egyszerűnek tűnt, illetve elérhető helyen is volt. A rossz időjárás ellenére (fátyolos ég, nem túl jó láthatóság) 65x nagyításon magát a kettőst szépen láttam, viszont a csillagkörnyezet elég szegényesnek tűnt. Igazából nem tudom, hogy alapjában véve is csak halványabb csillagok vannak-e a környékükön, vagy nekem nem volt szerencsém, de látható is, hogy csak kevés csillagot észleltem és azok is nagyon halvány, aprócska pontnak látszottak csak. Az Algieba maga nagyon szép, halványan kékes, de alapjában véve fehér színű és a kísérő csillagot is fehérnek láttam.

Sajnos az irányokat nem sikerült megfelelően jelölnöm a képen, illetve az egymáshoz való elhelyezkedésük nem 230 fok, hanem szerintem 315 fok, mivel lefelé Észak van és nem Dél (balra felfelé pedig nyugat, amit persze nem jelöltem a bescannelt változaton).
A Szaturnusszal szerencsésebb voltam. Igaz, hogy a 4 mm-es Orthoval nagyon remegős volt a kép, és folyton behomályosodott rajta a gyűrű, viszont az 5 mm-es Planetary-val (130x-os nagyításon) nagyon szépen látszott, hogy a gyűrű felett egy vékony sávban jóval sötétebb, illetve a gyűrű alatti részen egy picit vastagabb sávban szintén sötétebb (bár kevésbé). Próbáltam ugyanezt érzékeltetni több-kevesebb sikerrel a rajzon is. A gyűrű nagyon szépen kirajzolódik és egyértelműen látható, hogy felül van a gyűrű ide eső része. A holdakból is viszonylag sokat sikerült felrajzolnom. Az eredeti rajzra még jónéhány csillagot is felrajzoltam, még egy olyat is, aminek neve.. akarom mondani sorszáma is volt a Stelláriumban (HIP 62380). Egyébként nem tudom említettem-e már, de a HIP elnevezésről a HIPP babatápszer jut mindig eszembe :-)


2011. május 1., vasárnap

Fajátékok

Még mindig nagyon rossz idő van kint, csupa felhő, szürkeség minden. Sem Napot, sem eget nem tudtam nézni a hétvégén, úgyhogy kénytelen voltam mást rajzolni :-)

Tanulmány rajz fajátékokkal: