Sajnálom, hogy éppen ilyen apropóból válogatták be mások rajzai közé az enyémet, de azért a beválogatásnak örülök és büszke vagyok rá. Megtiszteltetés az emléktáblán szerepelni!
Megosztom itt is, hogy így emlékezzünk Neal Armstrongra.
2012. szeptember 10., hétfő
Neil Armstrong emlékére
Címkék:
Hold és kráterei
2012. szeptember 9., vasárnap
M27 - A Súlyzó-köd
Valahogy a kezdeti - természetes - lelkesedésem után úgy alakult, hogy viszonylag ritkán nézek mélyég-objektumokat. Egyrészt nagyjából elfogytak a Budapestről is jó célpontot jelentő fényes objektumok (bár azért akad néhány), másrészt pedig sok más dolog köti le az érdeklődésemet amikor kijutok észlelni. Azért a tegnapi estéhez hasonlóan néha kedvet kapok és találok magamnak egy kedvemre való objektumot, mint pl. most az M27-es Súlyzó-ködöt. Először csak gondoltam - ha már úgyis arra járok változócsillag észlelés közben, meglesem, hogy egyáltalán látszik-e Budapesten a távcsövemben valami. A Vizi atlasz elég fényes objektumnak jelöli, dehát sosem lehet tudni.
Elég könnyen észrevehető volt 26x-os nagyítással, és már így kis nagyítással is látszott a jellegzetes "masni" formája. Nem is értem miért nem "Masni-köd" a neve inkább, az sokkal aranyosabb :-)
Gondoltam, hogy kipróbálom először 93x-os nagyítással, de az túlságosan elmosta a látványt, kevés volt a fény, így váltottam 54x-es nagyításra. A 12 mm-s Plössl okulárban nagyon szépen látszott. Kipróbáltam az UHC szűrőt és az a ködösséget kicsit felerőítette, jobban láthatóvá tette. A hatás nem volt annyira látványos mint az Orion-köd esetén, de azért jól érzékelhetően jobb volt úgy.
A csillagkörnyezetet szűrő nélkül rajzoltam fel, de a ködöt UHC-vel figyeltem meg részletesen.
Az egész ködösség viszonylag szabályos gömb alakú, és a gömbben kirajzolódik egy masni szerűség, ami igazából nem is alakzatként látszik, hanem nagyon finoman érzékelhetően egyes jól kivehető területeken erősebb, fényesebb a köd. Végül ez adja ki a masni formát. Érdekes módon a déli részénél kissé mintha erősebb lenne a köd, mint az északra eső felében, és olyan érzés volt, mintha a masni egyik szélétől a másik széle felé elmosódna kissé a ködössét, és így adja ki a teljes "gömböt".
Elég könnyen észrevehető volt 26x-os nagyítással, és már így kis nagyítással is látszott a jellegzetes "masni" formája. Nem is értem miért nem "Masni-köd" a neve inkább, az sokkal aranyosabb :-)
Gondoltam, hogy kipróbálom először 93x-os nagyítással, de az túlságosan elmosta a látványt, kevés volt a fény, így váltottam 54x-es nagyításra. A 12 mm-s Plössl okulárban nagyon szépen látszott. Kipróbáltam az UHC szűrőt és az a ködösséget kicsit felerőítette, jobban láthatóvá tette. A hatás nem volt annyira látványos mint az Orion-köd esetén, de azért jól érzékelhetően jobb volt úgy.
A csillagkörnyezetet szűrő nélkül rajzoltam fel, de a ködöt UHC-vel figyeltem meg részletesen.
Az egész ködösség viszonylag szabályos gömb alakú, és a gömbben kirajzolódik egy masni szerűség, ami igazából nem is alakzatként látszik, hanem nagyon finoman érzékelhetően egyes jól kivehető területeken erősebb, fényesebb a köd. Végül ez adja ki a masni formát. Érdekes módon a déli részénél kissé mintha erősebb lenne a köd, mint az északra eső felében, és olyan érzés volt, mintha a masni egyik szélétől a másik széle felé elmosódna kissé a ködössét, és így adja ki a teljes "gömböt".
Címkék:
Mélyég - Planetáris ködök
Pöfékelő Nap
Most, hogy nincs épp kamerám nem volt más választásom, mint rajzolni :-)
De nem is baj, mert jól esett egy kicsit a rajzolásra és az észlelésre koncentrálni, visszaadta azt az érzést, amiért megszerettem a csillagászatot.
Ráadásul egy nagyon szép érdekes protuberanciát láttam, ami már elvált a napkorongtól, vékony fűszálszerűen. Persze ez a vékony fűszál olyan hosszú volt mint 6-8 Föld egymás mellé téve, nagyon szép volt nagyobb nagyítással is.
Figyeltem egy darabig és nem volt kimondottan eruptív jelenség, ugyanis 20-30 perc alatt látszólag semmit sem változott.
A nyugati peremen nagyon érdekes protuberanciák voltak, az egyik (a leginkább északi irányban lévő) nagyobb "táblaszerű" protuberancia még másnap is jól látszott és bár valamennyit változott, a mérete nagyjából azonos maradt.
De nem is baj, mert jól esett egy kicsit a rajzolásra és az észlelésre koncentrálni, visszaadta azt az érzést, amiért megszerettem a csillagászatot.
Ráadásul egy nagyon szép érdekes protuberanciát láttam, ami már elvált a napkorongtól, vékony fűszálszerűen. Persze ez a vékony fűszál olyan hosszú volt mint 6-8 Föld egymás mellé téve, nagyon szép volt nagyobb nagyítással is.
Figyeltem egy darabig és nem volt kimondottan eruptív jelenség, ugyanis 20-30 perc alatt látszólag semmit sem változott.
A nyugati peremen nagyon érdekes protuberanciák voltak, az egyik (a leginkább északi irányban lévő) nagyobb "táblaszerű" protuberancia még másnap is jól látszott és bár valamennyit változott, a mérete nagyjából azonos maradt.
Aktív területekből sincs hiány, az SDO szerint 9 aktív terület van (amik nagyjából mind meg is figyelhetőek a rajzomon), és ezekből több is - melyeket én is eléggé erőteljesnek rajzoltam -, nagyon erős, fénylő területek, amelyeken flerek szoktak kialakulni. Az adatok szerint aznap a nyugati peremhez legközelebb eső fényes területen volt is egy fler, sajnos nem sikerült megpillantani.
Címkék:
Nap és napfoltok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)