Ma hetek óta először hazaértem emberi időben. Eldöntöttem, hogy nem kapcsolom be a gépemet sem, és hazafelé jövet amikor láttam, hogy fent van a Hold el is döntöttem, hogy kiülök észlelni ma, nem érdekel az sem ha rámomlik a ház közben :)
És jajj de jól tettem! Minden feszültséget és gondot kirajzoltam magamból.
Ma a választásom a Ruper Recta-ra esett, amit persze térkép és különösebb azonositgatás nélkül választottam, egyszerűen csak mert kiszúrta a szememet, hogy ott van. Kiáltott azért, hogy lerajzoljam. 93x-os nagyítást választottam, mivel a légkör nem volt túlságosan jó.
Előtte próbáltam megkeresni a Marsot a horizonthoz közel, de sajnos ez esélytelen volt, mivel a horizont közelében egy elég vastag felhőzet kezdett rétegződni.
A Rupes Recta nagyon érdekes, mert ma valahogy úgy esett rá a fény, hogy a nyugati irányban lévő - viszonylag lapos és jelentéktelen - hegygerinc kráteres alakzattá formálta a környéket. Jól látható volt a mellette lévő Birt, ami valójában dupla, egymásba érő kráterekből áll. A Ruper Recta keleti oldalánál található a Thebir kráter, ami szintén érdekes, elég mély kráternek tűnik a méretéhez képest, és a fényben úszó belsejében három világosabb folt is megfigyelhető volt. Ettől északi irányban csipkézett, hegyvidékes táj tárul elénk, ami persze rajzolás szempontjából nem túl könnyű téma.
A nyugaton lévő hegygerincen túl kissé sötétebb a Hold felszíne, mint a Ruper Recta közelében, de nem figyeltem meg nagyon éles eltéréseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése