2011. január 1., szombat

Bolondologos Szilveszter

Alapjában véve nem mondanám hogy unalmasan, vagy 'nem jól' telt a Szilveszter, bár nem is mentünk el sehova bulizni, hogy nagyon szétcsúszva hazavánszorogjunk a -10 fokos hajnalban.

Elmentünk viszont moziba és megnéztük a Tron-t 3D-ben. Az egész érdekesen kezdődött, mert a biztonság kedvéért két nappal korábban foglaltam le a jegyeket, mivel fogalmam sem volt hányan mehetnek moziba Szilveszter délutánján. 16:30-kor játszották körülbelül a létező legutolsó filmet aznap. Azt gondoltam lesz néhány ember, de arra nem számítottam, hogy amikor odamegyünk, akkor fullasztó tömeg fogad a pénztáraknál. Előttünk egy szép magyar családka álldogált. Nem értettem, hogy a negyvenöt körüli pasi miért simogatja az idős anyukáját olyan erotikus kisugárzással... aztán amikor oldalra fordította a fejét a nő rájöttem, hogy a borzalmas hálószerűre tupírozott majdnem-fehér szőke néni haj tulajdonosa egy szintén negyven körüli nő. Megnyugvással nyugtáztam, hogy ez egy házaspár.

Körülbelül 5 perc késéssel beengedtek minket a terembe, mindenki elfoglalta nagy nehezen a helyét. Szerencsére olyan sorba ültünk, ahol mögöttünk nem volt szék, így a csekély méretű 10 centi vastag pufi kabátomat rá tudtam akasztani a saját székemre anélkül, hogy bárkit megöltem volna vele.

Nos, a film.. hát... sok narancssárga csík, meg sok fehér csík, aztán a csíkok keresztezik egymást, és csíkok harcolnak csíkokkal, karikákat dobálnak egymáshoz és végül nyernek a fehér csíkok meg fehér körök, természetesen a végén happy end. A story nem nagy szám, a tudományos alapja elég hiányos (oké hogy fiction, de science fiction, szóval lehetne hihetőbb is a dolog), a 3D-ről nem tudtam eldönteni hogy zavar-e, vagy szimplán csak semmilyen. De azért örülök, hogy elmentünk megnézni, mert legalább ehettünk nachost.

Hazafelé menet megállapítottuk, hogy a kabátom márkája Gusta, ezért én vagyok Guszta. Lan Guszta... Bim Boo után szabadon.

Annak érdekében hogy csinálhassak Guacamole-t, amihez már csak a koriander hiányzott (amit egyetlen boltban sem lehetett kapni aznap délelőtt természetesen, valahogy hiánycikk lett), hazafelé menet bementünk a sarkon lévő kisboltba. Fontos részlet, hogy ebben a boltban soha nincs semmi, ami nekem kell, nem árulnak friss pékárút és friss tejet sem. Az eladó nő már félrészegen üldögélt egy üdítős tároló rekeszen, majd amikor elmondtam hogy hát én tulajdonképpen csak koriandert szeretnék vásárolni és van-e nekik esetleg, jól leplezve ledöbbenését (tulajdonképpen mi a francért kell nekem pont koriander pont Szilveszter estére?) átnézték a fűszereket és találtak, 80 Ft-ért. Megkérdezte mihez lesz, és amikor mondtam hogy egy avokádós krémhez, akkor láttam az arcán a megkönnyebbülést, hogy legalább nem bombát fogok belőle gyártani és nem is elszívni akarom. Azért gyorsan hozzátettem, hogy nem lehetett sehol kapni.

A Guacamole amúgy jól sikerült, bár Ákosnak nem ízlett, úgyhogy most két napig Guacamole-t eszek különböző ízű Nachos-szal, chipsekkel és pirítóssal, hogy egy kicsit változatos is legyen.

A tévéműsor természetesen a szokásos borzalom volt idén is, az RTL Klubon főműsoridőben Bud Spencer filmet adtak, amit el sem hinnék ha nem edződtem volna már hozzá, hogy minden karácsonykor és Szilveszterkor meg kell néznem a Reszkessetek betörőket és legalább 2-3 Bud Spencer filmet (bár idén beújítottak a Beethoven 6 részével, amit egymás után leadtak. Szerintem karácsony körül megnő az ismeretterjesztő csatornák nézettsége), úgyhogy ennek örömére a VIVA TV Chart Show-t "néztük" - vagyis hallgattuk, ahol az év legjobb 100 dalát adták le. Szerencsére Varga Viktor és Falusi Mariann karácsonyi csoda-klippje nem az első lett (már csak emiatt jobb lesz a 2011-es évem).

Lencsét nem ettünk, viszont különböző chipsekből annyit, hogy tulajdonképpen már ránézni sem bírtam éjfél körül. Pakolgattunk kártyákat is, és amikor már a végső stádium közelébe kerültem, akkor az újonnan szerzett 100 db 5 mm-es színes dobókockámból építettem egy piramist, amihez még felvezető út is készült.



Amúgy a jägerhez adtak egy kis táskát ajándékba, ami jó lesz a kártyáimnak, mert pont belefér két pakli.

Hogy melyik klipp lett az év klippje arra nem emlékszem már, de a szilveszter így lájtosan öregesen jó volt, fél kettőkor elvonultunk aludni és már az sem zavart, hogy hangosan buliznak körülöttünk a szomszédok, úgy aludtam fél tízig, hogy ha nem dugult volna be az orrom reggelre, akkor délig fel sem kelek.

Most jól esne még egy hét szabadság :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése