Majdnem-Mikulásra kaptam őt ajándékba, igazából véletlenül. Mármint persze direkt vette nekem Ákos, de korábban végeztem a németórán, és már nem volt ideje eldugni... mondjuk nem tudom, hogy hova dugta volna el ha lett volna ideje, tekintve hogy Csücsi nem fér be egyetlen szekrénybe sem és elég feltűnő jelenség (nehezen tudok elképzelni olyan helyet a lakásban, ahol nem venném észre szegénykémet).
Csücsi egyébként nem csak jópofa és óriási, de kényelmes is, sokszor szoktam úgy tévét nézni vagy olvasni, hogy mellettem van és rátámaszkodok. Aztán ha megunja a dolgot, akkor elmenekül a fotelből. De tényleg. Egyszer még oda is gurult hozzám, amikor hiányoztam neki :)
Korábban megpróbáltam vele aludni, de az lett a vége, hogy az ágy végébe üldöztem szegényt, mert nem fértünk el az ágyban mellette. Szóval erről letettünk, de néha be szoktam takargatni egy pokróccal, hogy ne fázzon :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése