Bullialdus és környéke

Sajnos mire hazaérek munkából a Nap már többnyire eltűnik a házak mögött észak-nyugat felé, de viszont a napokban már egészen korán fent volt a Hold, szinte azt mondhatnánk hogy a déli égbolt kellős közepén, a lehető legjobb helyen.

Tegnap eléggé felhős, esős volt az idő, de ma délutánra szépen kitisztult, és ragyogó égbolt fogadott, amikor hazaértünk este hét körül. Gyorsan össze is raktam Eperkét és kipakoltam, majd nyolc után nem sokkal kiültem én is nézelődni. Persze még szinte teljesen világos volt, így egyetlen lehetséges célpontom a Hold volt.

Nézegettem egy darabig, nagyon szép volt a Plato és környéke is, bár hasonló fázisban legutóbb éppen azt rajzoltam. Nézegettem a Claviust és környékét is, ez a kráter nagyon érdekes, tele van kisebb kráterekkel. Végül is a Bullialdust szemeltem ki és közvetlen környezetét, mert ez viszonylag szeparáltabban, de szépen, jól láthatóan volt megfigyelhető.

A rajzomon a nagy kráter a Bullialdus. Nagyon jól látszik a kráter közepén egy "dupla bucka", ami nyilván több kilóméter magas hegy igazából, illetve az árnyékban lévő részből is kimagaslik valami egészen fehér kis pont. A csúcsok felett megfigyelhető két kissé halványabb folt is, melyek talán a kráter anyagában vannak.

a kráter falai elég vastagnak tűnnek, főleg az árnyékos résztől távolabb eső peremnél, ahol duplának látszik a széle helyenként, persze egymással összekapcsolódva, mintha ott a fal sokkal magasabb lett volna valaha és beomlott volna az egész.

A Bullialdus alatt látható a Lubinieczky nevű kráter, ami egy nagyon töredezett, régi öreg kráternek tűnik, alig-alig vannak meg a falai, és egyik oldalán teljesen nyitott is. Alatta csipkézett, felgyűrődött hegységek láthatók.

Feljebb a Bullialdustól jobbra látható a König nevű kráter, ami egy kicsi, de igen mély kráternek látszik ránézésre. A széle viszonylag simának tűnik, nincsenek rajta és körülötte különösebben gyűrődések.

Felül látható egy másik nagyon szakadozott szélű, öregecskének tűnő kráter is, amely a Kies. Ennek a pereméből szintén csak darabok, szakaszok látszanak, de azért azok még jól kirajzolják a körvonalait. Közvetlenül a Kies mellett egy fehéresebbnek, világosabbnak tűnő sáv látszik az anyagban, ami egyébként ránézésre eléggé simának tűnik, nincsenek rajta felszíni repedések. Máshol is megfigyelhetőek hasonló világosabb vonalak, sávok, némelyekről egész jól kivehető, hogy inkább kitüremkedések, gyengéd felgyűrődések, de nagyon jól elkülöníthetőek, illetve elkülönítik, karakterisztikát adnak annak a tájnak, ahol elhelyezkednek.

Apró megjegyzés, hogy a Lubinieczky kráter kissé olyan mint egy Vénusz-sarló :-) Mivel a Vénuszra nem látok már rá sehogy sem, ezért én így kárpótolom magamat a Vénusz-átvonulásig.