Napfotók

Március elején vettem egy Scopium webkamerát. Persze próbálgattam egy ilyet korábban is (ami kölcsönben volt nálam), de azért mégis csak más, ha sajátja van az embernek. A rajzomat kedvelők megnyugatásaképp közlöm, hogy nem áll szándékomban áttérni a vizuális észlelésről a fotózásra, már csak azért sem, mert nagyon szeretek rajzolni, ellenben rühellek képet feldolgozni, viszont szeretném a napészleléseimet - különösképpen h-alfában - kiegészíteni a fotózással is, mivel úgy gondolom ennek amatőr szinten is lehet létjogosultsága azon túl is, hogy mégegy szép "nap", vagy "hold" című képet osszak meg és ejtsek az Internet pöcegödrébe.

Szóval az első adandó alkalommal amikor kisütött a Nap már ki is pakoltam és nem csak h-alfában, hanem continuumban is kipróbáltam a fotózgatást. A légkör nem volt túl jó, az átlátszóságról nem is beszélve, folyamatosan úsztak át a felhők a Nap előtt. Épp ezért viszonylag kevés frame-ből, 2 perces (kb. 1800 frame) felvételekből dolgoztam. Ráadásul a continuum-os felvételemnél folyton beúszott egy felhő (háromszor kezdtem újra), így végül az kb. 800 frame maradt (no meg még amit levágott a program).
Ahhoz képest az eredménnyel viszonylag elégedett vagyok, a kamera máskor is bevethető :-)

Szerettem volna h-alfában még picit protuberanciákat is filmezni, de a légkör szörnyű volt, egyszerűen képtelenség volt élesre állni a távcsővel, így azt feladtam, szebb és tisztább egű napokat várva.

A conitnuumban készült fotómon jól látszik, hogy most beindult a Nap, a jobb felső sarokban látható folt a szabadszemesség határán van, bár nem sikerült szabad szemmel megpillantanom (habár nyilván a légkör sem segített). Kissé még talán a granulák is felsejlenek a képen, bár lehet hogy ez merész kijelentés. A nagy folthoz közel eső csoportosulás valójában szerintem két foltcsoport, különálló számozással. Ez a két foltcsoport is és a peremhez közelebb eső is fáklyamezőbe ágyazva látható.

A hidrogén-alfa felvételt 4 fotó mozaikjából raktam össze. Igyekeztem szépen eldolgozni a különbségeket, bár ez elég nehéz volt. További 4 felvételből készültek a protuberanciák, mivel ezekhez más beállításokat kell használni. A legnagyobb foltok itt is láthatóak, jellegzetes aktív területbe ágyazódva. A h-alfa felvétel aktív területei szépen lekövetik a foltcsoportok helyeit. Filamentből túl sok nem volt most a napkorongon, de az észak-nyugati peremhez közel látható egy érdekes, szabdalt formájú, amely viszonylag nagynak számít. Protuberanciákból hatalmasakat most nem figyeltem meg és a rossz légkör is nagyon megnehezítette a protuberanciák megfigyelését / felvétel készítését.

Téli Napok nyomában

Megfogadtam magamnak, hogy nem fogok folyton arról panaszkodni, hogy nincs ég, és folyton rossz az idő, de nem tudok mit tenni, hiszen a december, sőt a január és a február is nagyon rossz volt ilyen szempontból. Pedig lett volna látnivaló a Napon mind kontinuumban mind h-alfában, ahogy azt a ritka de örömteli észleléseim is bizonyítják.

Mostanában megint többször vettem elő a binokulárt és kihasználtam a kora reggeli kevés napfényes időt (és az én nagyon kevés hétköznapi szabadidőmet), munkába menet előtt gyorsan kiszaladtam és lerajzoltam mit látni. 10-15 perc azért mindig jut rá, sajnos ez azonban ahhoz kevés hogy a távcsövet is kipakoljam reggel (valamint nem is látnám vele a Napot, mivel épp csak előbújik olyankor a házak mögül keleten).

Február végén két nap is ki tudtam menni egymás után, 20-án és 21-én:

20-án (UT 06:15) a légkör viszonylag jó volt, az átlátszóság is elfogadható volt, viszont nagyon hideg volt kint, -3 fokot jegyeztem fel az észlelőlapra. Több foltcsoport is látható volt a binokulárral, a nyugati peremhez közelebb eső viszonylag nagy, több foltból álló csoport volt. Umbrát és penumbrát nem tudtam megkülönböztetni, az azonban látszott, hogy a négy folt, melyeket binokulárral meg tudtam figyelni nem teljesen egyformán erősek, a kisebb foltok halványabban látszódtak. A keleti perem felé haladva is szinte egy vonalban voltak láthatók a foltok, a napi egyenlítőhöz közel. Fáklyamezőt nem láttam.

21-én (UT 06:20) a keleti csoportok közül az egyik eltűnt, legalább is binokulárral nem látszódott. Bár a légkör kissé rosszabb volt mint előző nap, a hőmérséklet és az átlátszóság nagyjából azonos volt. A nyugati peremnél látható foltcsoport szabadszemes volt, egy közepes méretű foltot láttam szabad szemmel. Binokulárral a kissé rosszabb légkör ellenére is az umbar és penumbra nehezen, de elkülöníthető volt. A foltokat a rajzomon kissé elnagyoltam véletlenül, összességében a nyugati peremen lévő foltok picit kisebbek voltak a rajzomhoz képest.

A következő alkalom amikor észlelni tudtam március 2-a volt, amikor a Polaris Csillagvizsgálóban szakkör volt. A szakkör előtt direkt felmentem kicsit korábban, hogy még tudjak Napot is észlelni, mivel már reggel sütött a nap és szép idő volt. A Polaris nagytávcsövével észleltem (200/2470), a rajzomat 40 mm-es okulárral, a részletrajzot 20 mm-s okulárral készítettem. Szép és változatos foltokat láttam a Napon, többségük töredezett umbrákkal, nagy, egységes penumbrával. Érdekes, hogy nagyon sok apró monopolárnak látszó foltot is meg lehetett figyelni a korongon, a nagy csoportoktól eltérő vonalban. A korong szélénél több fáklyamezőt is láttam, némelyik egészen erőteljesen látszódott. A két nagyobb foltcsoport is fáklyamezőbe ágyazva látszódott.
Igyekeztem a keleti peremnél lévő foltcsoportot kissé részletesebben is megfigyelni. Próbálkoztam 10 mm-s okulárral is, de gyakorlatilag használhatatlan volt a rossz légkör miatt, még a 20 mm-s okulárral is nagyon nehezen, csak ritkán tisztult ki a kép egy-egy pillanatra.

Másnap, március 3-án is sikerült észlelnem, mostmár otthonról, de távcsővel. Az előző napi nagy foltcsoportok jól látszódtak, teljesen megmaradt az a jellegzetes formájuk amit előző nap figyeltem meg.
Az átlátszóság rendkívül rossz volt, 2/5, az ég teljesen fátyolos volt, szabad szemmel is jól láthatóan. Ennek ellenére is sikerült megfigyelnem egy nagyobb fáklyamezőt az észak-keleti peremnél, valamint a keleti foltcsoport körül. A rossz átlátszóság miatt inkább az umbra és penumbra közti határ nem látszódott olyan szépen.

Megpróbáltam h-alfában is megfigyelni az aktuális jelenségeket. Itt is nagyon érezhető volt a rossz átlátszóság, de az nagyon jól látható volt, hogy a keleti csoport körül fényes aktív területek látszódtak, és ebben az irányban volt látható a legtöbb protuberancia is. Az északi peremnél egy nagyon érdekes protuberanciát láttam, a kedvenc fajtámat, amely kissé benyúlik a peremen túl (filamentként), és teljesen 3 dimenziós hatással látszik, hogy az ott valóban egy anyagfelhő a napkorong felett. Szépen látszódtak azok a foltok is (legalább is az umbra), melyek kontinuumban látszódtak. A legerőteljesenn fehér fénylő terület az északi peremnél lévő kis foltcsoportnál volt megfigyelhető, aim viszont érdekes módon kontinuumban nem látszódott. Filamentből a nap felszínén nem volt sok, kisebb, "kukacszerű" filamentek kanyarogtak a keleti, dél-keleti perem közelében, az aktív csoportok között.

A március talán több jó időt tartogat majd, mindjárt az első héten hétfőn és kedden is ki tudtam menni reggel, megnézni a foltokat.

4-én reggel (UT 06:20) az átlátszóság elég rossz volt, a légkör pedig ha lehet mégrosszabb. A hőmérséklet kissé megenyhült, 10 fok körül volt (ez volt az első kissé melegebb nap idén). 2 nagyobb foltcsoportot figyeltem meg, valamint egy elnyúlt foltszerűséget a nyugati perem szélén. Umbrát és penumbrát el lehetett különíteni a nagyobb foltoknál. Szabadszemes folt nem volt a korongon, viszont sikerült fáklyamezőket is megfigyelnem a rossz légkör ellenére. A keleti peremhez közel egy egészen nagy fáklyamező volt, amely kissé kör alakban helyezkedett el, de halványan. A nyugati peremnél lévő elnyúlt folt is fáklyamezőbe volt ágyazva, ez sokkal egyértelműbben látszódott.

5-én reggel (UT 06:15) a légkör kissé jobb volt mint előző nap. A hőmérsékletet igencsak melegnek lehetett érzékelni, szerintem 10-12 fok között lehetett. A keleti peremnél lévő fáklyamező teljesen határozottan kivehető volt, amint belenéztem a binokulárba. A tegnapi naphoz képest erősebb, és méginkább látszódik gyűrűs elhelyezkedése. Umbra és penumbra határozatlanul, de elkülöníthatő volt a foltcsoportoknál. A nyugati peremnél lévő foltok, mintha egy penumbrán belül lennének. A tegnap még a nyugati perem szélén lévő folt már kifordult, még a fáklyamező sem látszik a helyén.

Drukkolok a további jó időért, remélem az óraátállításig még lesz lehetőségem reggelente észlelni; mivel utána sajnos már "korábban" megyek mint ahogy a Nap felbukkan a házak között :-(

Szolárgráffal a Nap nyomában: 2013-as bakonyi kamerák

Szolárgráffal a Nap nyomában: 2013-as bakonyi kamerák: Idén januárban sikerült a Bakonyba eljutni, január 28-29-én, így sajnos nem tudtam már decemberben kirakni a kameráimat, de idén tutira ment...

M41

Az M41-es nyílthalmaz volt az első objektumok egyike, amit binokulárral próbáltam megnézni, amikor elkezdtem amatőrcsillagászkodni. Akkor binokulárral csak egy nagyon halvány, alig felsejlő kis pacát láttam belőle. Később valahogy sosem volt alkalom megnézni rendesen, távcsővel, de most sikerült, egy hosszabb borús időszak után, amikor idén először tudtam kimenni este nézelődni, épp egy nagyon jó, igen ritka hidegfront utáni, gyönyörű tiszta égbolt fogadott.

Bár az M41 elég közel van a horizonthoz (figyelembe véve hogy nálam a város fényszennyezése zavaró), most annyira jó volt az ég (évente csak 2-3 alkalommal van ilyen), hogy úgy döntöttem, eljött az ideje, hogy megnézzem. Persze sötétebb helyről biztosan több csillagot, részletesebben láttam volna, de így is nagy élmény volt életem egyik első objektumát rendesebben megfigyelni.

Maga a nyílthalmaz egyébként nem túl nagy kiterjedésű, nem is túl figyelemreméltó (például mondjuk a Méhkashoz viszonyítva), viszont nagyon érdekes, hogy négy csillag (talán a négy legfényesebbnek mondható) eltér a többitől, ugyanis jól láthatóan narancsos színűek. Először kicsit bizonytalan voltam, hogy jól láttam-e, de aztán megnéztem egy fotót a halmazról és a fotókon is látszik ez a narancsosság, éppen úgy, ahogy én megfigyeltem, és feljegyeztem a lapra.

Jupi-felhők

Már megint az időjárás!

Idén ma volt az első este, hogy ki tudtam menni észlelni, pedig egy olyan este sem volt, amikor ne tudtam volna ha jó idő van. Múltkor egyszer már majdnem sikerült, de mire kipakoltam Epcsit és lehült kicsit, addigra csupa felhő lett minden.

No de ma sikerült! Még ha nem is volt teljesen tiszta az ég (átlátszóság kb. 1/5), folyamatosan felhők úsztak át az égen, fátyolos is volt az ég, de azért észlelés és az enyém.

A légkör egész jó volt, de az átlátszóság annyira elrontotta a helyzetet, hogy 130x-os nagyításon még éles volt a kép, de 93x-os nagyítással és 2x Barlow-val már majdnem használhatatlan volt. Szűrőre nem volt szükség, a fátyolosság miatt viszonylag kevés volt a fény így is. Az idő nagyon szeles volt és szerintem maximum -3 fok lehetett kint, mert kesztyűben is kockává fagytam.

A színek nagyon nehezen jöttek, az egész korong alapszíne krémes-fehéres, a déli és az északi fő sáv szürkés-cserbarnának tűnt. A mintázat irányultsága nagyon gyengén, de látszott a déli fő sávban, főleg annak a keleti felén. Nincsenek határozottan elkülönülő részletek, inkább átmenetek látszottak, de azért meghatározható volt, hogy melyek az egyes sávok és a sávokon belül hol sötétebbek egyes részek.

Foltokat, vagy nagyon látványos részeket nem sikerült megfigyelni, viszont a fő sávokon mindkettőnek a déli felén kissé sötétebb a sáv. Meghatározhatatlan volt, hogy ezek foltok, vagy csak sötétebb. A déli póluson láthatóak átmenetek, itt a pólus színe kissé krémes barnásnak tűnik. Az északi pólusnál kissé határozottabban elkülöníthetően sötétebb, bár az intenzitása ennek sem erősebb.