A Nap, a Hold és a kettőscsillagok

Most hogy majd' két hétig nem lehetett gyakorlatilag mást látni mint esőt és felhőket, ma délelőttre szépen kisütött a Nap. Bár elég felhős volt az idő, a felhők főképp halványka fátyolfelhők voltak, így lehetett Napot nézni. Bár a nagyobb nagyítást (130x) már nem lehetett olyan jól látni, de azért én még egy részletrajzzal is megpróbálkoztam.

Nézegettem szabad szemmel is, de - bár a 11330-as egy hatalmas folt -, nem láttam foltot rajta. Igaz, hogy a felhők át-átúsztak a napkorong előtt, de mindig volt egy-egy tisztább pillanat a Napkorong mindegyik részén. Érdekes, hogy ez a folt nem szabadszemes, pedig tényleg elég nagy. A formája is nagyon érdekes, sikerült megfigyelnem, hogy az umbra szélén két szálacska szerűsé van, amiből egyik kis "farkacska" le is vált a nagyobb darabról. Megnéztem a tegnapi napkorongról készült fotókat, és nagyon sokat változtak a csoportok, főképp a 11334-es, ami pár napja léphetett be. Tegnap még sokkal kevesebb kis foltból állt, és a kiterjedése a csoportnak is kisebb volt. A keleti és a nyugati korongon is egy-egy hatalmas fáklyamező "éktelenkedik", a keleti peremen lévő nagyon érdekes, megdöntött W formájú. A nyugati peremen lévő fáklyamezőben elvileg még két csoport is van, de ezeket nem láttam, viszont a Solarmonitor.org jelzi őket.

Ma bescanneltem a szabadszemes napészlelő lapomat is, amit októberben vezettem. Holnap újat kezdek és reménykedem benne, hogy a 11330-as csoport még erősödik és szabadszemessé válik.

Délután - estefelé - kihasználtam azt is, hogy végre nagyon korán kezd sötétedni, és ráadásul jó idő is volt (hihetetlenül jó nyugodtság volt ma kint), a Hold is fent volt.. és persze elvonultak a felhők. Minden éppen jó volt egy kis Hold-észleléshez.

Kinéztem magamnak egy érdekesnek tűnő krátert, amiből aztán mégegy és mégegy és mégegy, végül egy egész csoport lerajzolása lett. A fő kráter, amit eredetileg kiválasztottam nagyon érdekes, mert szinte teljesen a terminátor mögött van még, mégis látszanak belőle éles vonalak, szélek, és a mellette lévő néhány másik jellegzetesebb forma is épp csak kisejlik a sötétből.
Később nehéz volt a beazonosítás, de szerencsémre találtam fotót az interneten ugyanebből az időből, így meg tudtam találni a csoportot. A sötétben lévő kráter a Hommel, fölötte a Viacq, majd a legvilágosabbnak látszó a Rosenberg, és végül körbe értünk a Nearch-hoz. A Hommel érdekessége, hogy amikor fényben látszik, akkor egészen más a formája, nem ennyire keskenyedő és csipkézett.
Nekem a legjobban a Viacq belsejében lévő fény-árnyék játék tetszett egyébként ezen kívül a legjobban, mert a közepén lévő kiemelkedés egy nagyon hegyes árnyékot vet, ez igen érdekesen néz ki. Az is érdekes számomra, hogy például a Rosenberg már közel sem vet olyan árnyékot, mint a Viacq vagy a Rosenberg mellett lévő kisebb kráter. Sokkal világosabb is a belseje.

Ezután próbáltam megkeresni a Garradd üstököst, hogy meglessem merre jár és hogy néz ki. Sajnos ez nem sikerült, bár a pontos helyét megtaláltam a keresőtérképem alapján, és maximálisan biztos is vagyok benne hogy jó helyen jártam, de sajnos túl erős volt a Hold fénye is és a fényszennyezés is szerintem, semmit nem láttam belőle, de szó szerint.

Eddigre már kisebb jégkockává fagytam, de nem adtam fel a dolgot, mindenképp szerettem volna kihasználni a jó eget, és nézni még legalább egy-két kettőst.
Sikerült is kiválasztanom némi bénázás után két kettőst az Aquila-ban, egymáshoz közel. Az egyik az STF2424, a másik pedig az STF2426.

Az STF2424 egyenlőtlen páros. Az A sárga, a B-t pedig narancsosnak láttam. Az A a katalógus szerint 5,32 mg, a B pedig 9,30 mg. Az én becslésem szerint sokkal kisebb eltérés van a kettő között, és én a B-t az A-hoz képest 8,5 mg körülire becsültem. A becslésemet az a tény is alátámasztja, hogy a fényszennyezett égen 9,30 mg-s csillagot már nemigen látok, főleg amikor a Hold is fent van az égen nem messze ettől. Kettősöknél pedig méginkább, bár közepesen szoros kettős, 20,9" a távolság. Az általam becsült PA 305°. 93x-os nagyítással néztem (egyébként az általam becsült PA-t a katalógus igazolja, így biztos hogy a jó csillagot néztem).

Az STF 2426 is egyenlőtlen, de itt az A is viszonylag halvány. A fényességbecslésem itt viszonylag pontosan egyezik a katalógusadatokkal, A csillag narancs és 7,45 mg, B pedig kékes-fehér és 8,96 mg. A és B távolsága 16,4". A fényességkülönbség egyébként itt is hasonlónak tűnt, mint az előző párosnál. Ezt is 93x-os nagyítással néztem (úgylátszik ezt az okulárt nagyon szeretem :-)), az általam becsült PA 265°

Ezután már jégtömb voltam, kezemhez fagyott a ceruza, szememre az okulár.. kénytelen voltam bejönni, valami forró után nézni (leves formájában).