2012. április 7., szombat

Elmúlt napok Napjai egy kis Áfonyával és Eperrel

A Nap mint észlelési téma már azóta az egyik általam legkedveltebb, amióta elkezdtem a csillagászattal egyáltalán bármilyen szinten foglalkozni. Most ezt a legkedveltségebbet mégtovább erősítettem. Egy év gyűjtögetés és gondolkodás után gyarapítottam a gyümölcskosarat és megvettem a régóta áhított 35/400-as Lunt H-alfa naptávcsövet.

Bemutatom Áfonyát:

Áfonya persze csak egy kis ismerkedés és fotózkodás erejéig lett felszerelve Eperke tetejére, mert sajnos így nem igazán használható a konstrukció és hát túl sok értelme sem lenne azon kívül hogy kiégessem a szememet miközben leverem a védőkupakot Eperkéről. Szóval végül is teljesen külön szereltem fel az EQ2-re, azon belül is a nagy távcső prizmasínjére, mert abba volt jó a csavar. Sajnos a súlyokkal még kissé gondban vagyok, mert a meglévőek nagyon nehezek, ha viszont leveszem őket akkor a távcső túl nehéz. Szóval inkább rajta hagytam, teljesen feltolva, végül is az óragép megfelelően működik így, úgyhogy nagy baj nem lehet belőle. Idővel majd persze szerzek kisebb súlyt rá :-) (a háttérben az egyik hat-hét éve haldokló növényem).

Persze most négy hét rossz idő következik, amiből már túl is vagyunk 3 napnyin, de azért igyekeztem kihasználni a lehetséges legtöbb tiszta időt és tegnap is, illetve ma is kint csücsültem jó sokat az erkélyen.

Tegnap nem csak Áfonyával de Eperkével is észleltem és megnéztem a napfoltokat, illetve le is rajzoltam őket.

A nyugati perem közelében látható egy igen szép terebélyes méretű, szabadszemmel is megfigyelhető foltocska. Nagyon érdekes a penumbrája, mert van egy kis kiálló kampószerű része, ami egész jól látszott a rossz átlátszóság ellenére is. Ettől a folttól kiindulva az északi irány felé több apróbb, halványabb folt is látható, érdekes módon hármasával- négyesével gyülekeztek.

Három szép fáklyamező is megfigyelhető volt, érdekes módon az egyik, a déli peremhez közelebb eső kissé beljebb a peremnél, nem pont a szélénél volt látható.

Szintén beújítottam mostanában egy kis fotózós kísérletezgetést is. Kölcsön kaptam egy Scopium hold- és bolygókamerát és sok jótanáccsal, valamint egy új napfóliával (amin fotografikus fólia és vizuális fólia is van, kisebb, kb. 5 cm-es átmérőjű méretben) felvértezve próbálkoztam a fotózgatással is.

Fehér fényben a fotón is jól látszik a folton a kis kampós szerkezetű penumbra. A perem közelében látható folt valamilyen hiba a fotón, amit valószínűleg a felhők ki-be úszkálása okozott.

Ettől függetlenül ennek a felvételnek is nagyon örülök, mert az első felvételek nem sikerültek valami jól. Itt már legalább minden olyan részlet látszik, amit a rajzomra is felvázoltam, ez számomra elég nagy sikerélmény volt. Persze van még hova fejlődni, de főképp akkor lennék boldog, ha lenne végre egy olyan nap, amikor nem átúszó felhőzeten keresztül észlelek.

Egy kis kényszerszünet (óriási felhők) után sikerült Áfonyával is észlelnem, rajzolgatnom illetve fotózgatnom tegnap.

Próbáltam kicsit feldobni a rajzomat és elhagytam a radírozós technikámat, mivel azzal nem tudok olyan finom részleteket visszaadni. Ezért a fáklyákat, fehér részeket a vöröses (eredetileg narancssárga) részek jelölik.

Nagyon aktív volt a Nap felszíne, rengeteg protuberancia és még annál is több filament volt látható. Különösen figyelemre méltó a nyugati peremhez közelebb eső hatalmas filament, és a nagy folt, amely H-alfában is gyönyörűen látszik. Körülötte szintén jól látható egy nagyon fényes, erős fáklyamező. A filament hatalmas méretű és nagyon érdekes, gyönyörű bonyolult szerkezetű. Lerajzoltam kicsit nagyobb nagyítással is, részletesebben, valamint az egyik protuberanciát is, amely a déli peremnél volt megfigyelhető, ennek a szerkezetét találtam a legérdekesebbnek talán. A hosszú filament érdekessége egyébként az, hogy napokig látható volt, már csütörtökön sikerült egy kicsit belelesnem a Luntba estefelé, még naplemente előtt és már akkor is ott virított a korong közepén. Érdekes, hogy szinte semmit sem változott másnapra annak ellenére, hogy a filamentek azért nem szoktak olyan hosszú életűek lenni.

Ma is sikerült elcsípnem egy - szerintem az egyetlen - kb. fél órás viszonylag tisztább időszakor délelőtt, amikor még látszott a nap időnként pár felhő között. Azóta teljesen elromlott az idő és már zuhog az eső két három órája (17:35). Most csak vizuálisan tudtam megfigyelni, De még most is elég jól látszódott a tegnapi hatalmas filament. A mérete ugyan csökkent, de még mindig azért viszonylag nagy méretű. Hasonlóan érdekes a kis kanyargós filament a keleti peremhez közel, amely tegnap óta csak annyit változott, hogy beljebb mozdult a korongon.

Most nagyon érdekes és különleges az észak-nyugati peremnél látható protuberancia, ami egy nagyon érdekes szálas szerkezettel bír, amely félig már elvált a napkorongtól, de félig-meddig esik is vissza abba az anyaga. Jól látható, és bár a rajzon egy kicsit nagyobbra sikerült rajzolnom mint a valóságban, attól nem rugaszkodtam el nagyon, tegnapi protuberanciákhoz képest gyönyörű nagy. Sajnos épphogy csak be tudtam fejezni a rajzomat, és teljesen befelhősödött az ég, így már rendes napfoltos észlelésre nem is igen volt lehetőségem.

Egyébként magát a távcsövet azért az elmúlt három nap alatt egész jól tesztelgetni tudtam. Ahogy tapasztalgatom, a 7 mm-s Planetary okulárommal a legkényelmesebb és jobb a képe, ez 57x-es nagyítást ad. Ebbe bele is fér egészben a napkorong, így az egészet lehet egyszerre megfigyelni. A részletek jobb megfigyeléséhez az 5 mm-s Planetaryt használtam, amibe még éppenhogy belefér egyébként a napkorong, de már nem annyira kényelmesen, így tekergettem, és csak azt a részét tettem a látómező közepére, amelyiket épp megfigyeltem. 4 mm-s Orthoval is kipróbáltam, amivel még a kép persze éles volt, de sajnos fényből már nem jött túl sok, így összességében romlott a kép. A 10 mm-s Barium okulárral már túl kicsi a napkorong - persze szépen látszik benne és némi részlet is láthatóvá válik, így azt kell mondjam a legjobb a 7 mm-s okulár volt / van.
Ma még a rossz időt kihasználva befejeztem a tegnapi fotók feldolgozását is. Nagyon sokat tanultam az elmúlt napokban / hetekben a fotózásról is, de persze a rajzolást nem fogom abbahagyni :-)


És hogy el ne felejtsem, két korábbi rajzomat is megosztom, melyeket március 31-én a Polarisból csináltam két szélvihar között a kupola védettségében :-) Látható hogy milyen sok fáklyamező volt a Napon, amit próbáltam finoman, részletesen visszaadni a rajzon, mert nagyon látványos volt.





1 megjegyzés: