A Garrad üstökös nyomában

Sok helyen látni és hallani, hogy látható egy ideje a Garrad üstökös. Igazából már hetek óta tudok róla, de valahogy eddig nem volt kedvem / lehetőségem rá. Most viszont olyan helyre került, ahol az erkélyünkről is meg tudom figyelni, viszonylag kényelmesen.

25-én este ki is mentem nem titkoltan azzal a céllal, hogy megtaláljam. Először binokulárral nézelődtem, és amikor megtaláltam a Delphin-t, először arrafelé irányítottam a távcsövet. Mivel most pont a Delphin csillagképben van kettős ajánlat, ezért gondoltam először szétnézek errefelé kettősök terén. Próbáltam megnézni az 1 Delphini-t, de nem sikerült felbontani... ami nem is csoda, később megnéztem és 0,9" a szeparáció. Viszont alatta (egy látómezőben) van az STF2690-es kódú kettős, amit a Vizi atlasz is kettősnek jelöl, de kódot nem tartalmaz, viszont a Cambridge Double Star catalogue tartalmazza. Érdekes módon nincs rajta az ajánlati listán, pedig a WDS-ben is megtaláltam. A pár A és BC (gondolom a B-C páros nem bontható vizuálisan). Nagyon szép volt, tulajdonképpen már a 26x-os nagyítás is kettősnek mutatta (alig látható szeparációval), de 130x-os nagyításon gyönyörűen, egymástól távolabb látszódtak. A két csillag fényessége gyakorlatilag egyforma, úgy érzékeltem hogy vagy egyforma, vagy pedig a B komponens maximum 0,2 mg-vel halványabb az A-nál. A színük szerintem egyezik, alig-alig kékes, inkább fehér. Amikor megnéztem a WDS-t, örömmel láttam, hogy az A 7,12 mg, a BC pedig 7,39 mg, nem csak nem tévedtem, de a becslésem is jó volt. A távolság közöttük a WDS szerinti adatok alapján 17" körüli, a becsült PA pedig 250°, ami szintén egybe vágott a WDS-ben szereplő adatokkal (ahol emlékeim szerint 151°-ot írnak.

Ezután a Delphinről szépen fokozatosan haladtam a Saggita felé. Próbáltam megkeresni az EU DEL és U DEL változókat is (ha már ott voltam) de nem igazán sikerült. Egyszer mintha sikerült volna az EU DEL megtalálása, de nagyon bizonytalan voltam benne, ezért inkább tovább mentem. Már rájöttem, hogy nem szabad erőltetni ha valami épp nem megy, mert akkor csak kínlódok vele.

Viszonylag könnyen megtaláltam a Delta Saggitae-t, mert elég jól felismerhető fényesebb csillagok vannak végig. Kis nagyítással haladtam, mert annak nagyobb a látómezeje. Ez nagyon jó gyakorlat volt a keresésre, illetve a tájékozódásra térkép alapján. Amikor már elég jól kiismertem magamat a csillagkép csillagai között, akkor megkerestem a keresőtérkép alapján, hogy hol kellene lennie a Garrad üstökösnek és átváltottam 130x-os nagyításra. Csodák csodájára ott is volt. Igazság szerint nagyon halványnak láttam. Eleinte csak elfordított látással láttam, de ahogy szokott hozzá a szemem egyre jobban a sötéthez azért egyre inkább kivehetőnek érzékeltem. Tulajdonképpen egy olyan csillagszerűségnek látszott, aminek van egy elmosott ködössége, legfőképp az egyik irányban, de tulajdonképpen 280-300 fokban majdben körben. Mivel bizonytalan voltam benne hogy jót és jó helyen néztem (lévén életemben nem láttam ezelőtt üstököst) a rajzom alapján összehasonlítottam a látottakat néhány fotóval, szerencsére elég sok kerül az internetre nap mint nap róla. Annyira jellegzetesek voltak a körülötte lévő csillagok, hogy abszolút bizonyossággal megállapíthattam, hogy bizony azt láttam. Kicsit csalódás volt, mert mindenhol azt olvastam, hogy "hűde milyen fényes", és én őszintén szólva arra készültem, hogy simán kiszúrható, de egyáltalán nem így van, nagyon is keresni kell a látómezőben. Persze nyilván sokkal fényesebb, mint sok más üstökös.

Következő nap újból kimentem, mostmár egyenesen a Saggita felé irányítottam a távcsövemet, hiszen nagyjából tudtam már hogy hol keressem és előző nap a csillagképet is szépen betanultam. Kisvártatva meg is találtam a főbb csillagokat, és próbáltam a keresőtérkép alapján megtalálni a lehetséges helyét. Sajnos nagyon bizonytalan voltam merre keressem, mert pont az M71-es gömbhalmaz útját keresztezte... ez persze szuper fotós téma, de engem csak megzavart. Olyannyira, hogy meg is találtam a halovány foltocskát, amivel kapcsolatban még most is bizonytalan vagyok hogy az M71-es gömbhalmazt, vagy a Garradot láttam-e. 65x-ös nagyítással néztem, és bár megintcsak viszonylag jellegzetesen elhelyezkedő csillagok voltak körülötte, engem ez inkább az M71 körülötti csillagokra emlékeztetett mások fotói alapján, ezért azon a véleményen vagyok, hogy ez az M71-es inkább. Azért átrajzoltam ezt is, hiszen lerajzoltam amit láttam. Utólag összehasonlítva a két rajzot is afelé hajlok, hogy ez inkább egy nagyon halvány gömbhalmaz, hiszen a Garradot a 130x-os nagyításban is kisebbnek láttam, kevésbé kiterjedt volt a ködössége előző nap.

Még biztosan meg fogom nézni néhányszor, mert őszintén szólva kicsit mérges lettem, hogy tulajdonképpen ha kicsit okosabb vagyok, vagy jobban utána olvasok akkor akár megnézhettem volna mindkettőt egy látómezőben is, de erre nem gondoltam akkor. De tanultam ebből is.

Kárpótlásul megnéztem még a Dzéta Saggitae kettőst, amit igazából a távcső alatt álldogálva csak azért választottam ki, mert kézenfekvő helyen volt, és közel s távol az egyetlen kettős, amit megfelelően jelölt a térkép (névvel). Nem tudtam mire kell számítanom, de ez így izgalmasabb. 130x-os nagyítással néztem, és szépen fel is bontotta, egy fényes főcsillag és mellette egy igencsak halvány, vöröses színű kísérő jelent meg a látómezőmben. Nagyon tetszett, a főcsillag fehér, a másik legalább 4 mg-vel, de inkább közel 5-el halványabb. Később megnéztem a WDS katalógusban az adatait, és megintcsak egy érdekes kettősre bukkantam, AB és C komponenst ír a katalógust. Úgy találtam, hogy az AB fényessége 5,04, a C-é pedig 9,01 mg. Látszólag még akár nagyobb különbség is indokolt lenne, de lévén hogy a C komponens színe vöröses, ezért ez csak látszólagos. A távolság közöttük 8,8" körüli, és az általam becsült PA 310°, ami a WDS adataival nagyjából összhangban volt.
Érdekes egyébként, hogy ennek a kettősnek még két neve is van: STF2585 és 8 Sge.).