IC4756 és Théta Serpentis

Csütörtök este azon ritka alkalmak egyike volt, amikor tiszta volt az ég, nem esett az eső, nem volt szélvihar, látszottak a csillagok, némelyik szabad szemmel is.. :)

Félretéve minden fáradtságomat (mert egyébként aznap este korai alvást terveztem) inkább kipakoltam hogy kihasználjam az átmeneti jó időt.

Kiváncsiságból először megkeresem a Vadkacsa-halmazt (M11), amit próbáltam ugye megnézni már Bakonytamásiból is, de akkor sajnos nagyon párás volt a levegő, és szinte csak egy zizegést láttam az egészből. A helyzet az, hogy most is kifogott rajtam a dolog, mert innen a budapesti égről pedig nagyon halványnak látszott. Készítettem róla egy vázlatot és próbáltam megfigyelni legjobb tudásom szerint, de végül úgy döntöttem nem dolgozom ki, mivel sok helyen csak "mintha" ilyen, vagy olyan lenne, helyenként inkább ködösség, de az is bizonytalan. Ez az első olyan objektum, ami többször is kifogott rajtam, bosszant is a dolog egy kicsit, de nem adom fel, amikor legközelebb jó ég alá kerülök, mindenképpen megnézem újból (feltéve hogy még látható lesz).

Levezetésképp megpróbáltam megnézni néhány változó csillagot. Sikerült is megtalálnom a V AQL. és R SCT változókat. Mindkettő könnyen megtalálható helyen van. A fényességbecslésük már nem volt annyire könnyű, mivel valahogy mindkét esetben a referencia csillagokhoz képest úgy tűnt eléggé eltérőek. Igazán odatehettek volna még néhány más referenciát is különböző fényességekkel. Minden esetre a becslésem szerint az R SCT 5.7, de inkább 5.8 mg volt, a V AQL pedig 7.1-7.2 mg.

Ezután a Serpens Cauda felé vettem az irányt, ahol megnéztem a Théta Serpentis kettőscsillagot. Nagyon szép volt, két nagyon hasonló fényességű csillagot láttam. Sőt én amikor ránéztem azt gondoltam, hogy szinte vagy teljesen egyforma a fényességük. Ennek ellenére az atlasz azt írja, hogy a A komponens 5,4 míg a B komponens 4,5 mg. Őszintén szólva kétlem, mivel mindkét csillag fehér színű, így még a színeltérés miatt sem lehet, hogy esetleg "elnéztem". A kettő közti távolság 22", és mivel ügyesen elfelejtettem irányt bejelölni (csak később, emlékezetből jelöltem), a PA-t csak nagyjából tudtam megbecsülni, így olyan 80-85 fokra becsültem. Bár már 26x nagyításon is gyönyörűen látszott (binokuláros kettős simán) a szeparációjuk, 65x-ös nagyításon néztem, amin azért mégiscsak jobban látszott.

Kedvet kaptam még egy kis nyílthalmaz nézegetéshez is, ha már a Vadkacsát nem sikerült túl jól megfigyelni. A térképen kinéztem a 6633-as nyílthalmazt, ami a kettőstől nincs messze, az Ophiuchus irányába. Próbáltam nagyjából betájolni a starpointerrel, hogy hol lehet, azt figyelembe véve, hogy más fényesebb csillagokhoz képest milyen távolságba esik a térkép szerint. Hamar meg is találtam,  azonban az is hamar kiderült, hogy nem azt találtam meg, hanem az IC4756-ost, ami közel van hozzá, kissé keletebbre. Nagyon jellegzetesek a fényesebb csillagai, egy kissé elnyújtott sarkú trapéz, aminek a kevésbé elnyújtott sarkához közel mégegy fényesebb csillag van. A többi csillag, amit a halmazt alkotja már kevésbé fényes, bár akad közte egy-egy határozottabb fényű. Ami nekem nagyon tetszett, az az, hogy a trapéz teteje irányában kissé tömörültebbek a csillagok és érdekes formák találhatók errefelé. Az egyik legjellegzetesebb egy kis hármas, ami halványka csillagokból áll ugyan, de egyenlő oldalú háromszöget alkotnak és eltéveszthetetlenül ennek a halmaznak a jellemzője.
Ez a halmaz is igazán alátámasztja, hogy nem csak a Messier objektumokat érdemes felkeresni, hanem a térkép szerint viszonylag jelentéktelennek tűnő halmazokat is, mivel kiderül róluk sokszor, hogy nagyon szép, érdekes formákat tartalmaznak. Ez is gyönyörű látvány volt, amit több mint fél órán keresztül nézegettem és rajzolgattam végül.