Két nap rossz idő volt megint, esővel, felhőkkel és mindennel, amit csak el lehet képzelni. Ez Murphy törvénye, hogy kizárólag akkor van nagyon rossz idő amikor mi távcsővel utazunk el a Bakonyba. De volt olyan kegyes az időjárás, hogy még egy éjszakát adott, ami ugyan kissé párásra sikeredett, de érdekes módon ez nem zavart az észlelgetésben cseppet sem, nem párásodott be sem a tükör, sem más túlzottan, csak a térképek és papírok voltak nedvesek.
Összeírtam magamnak egy szép hosszú listát arról, hogy miket szeretnék megnézni. Persze mindent lehetetlen, ezért próbáltam rangsorolni, és elsősorban olyan kettősöket néztem, amiket már réges rég kinéztem magamnak, de sosem volt lehetőségem megnézni:
Először a nagygöncöl irányába nézelődtem, ahol két kettőscsillagot is megnéztem. Az egyik a Dzéta Ursae Maioris volt, ami magának a csillagképnek az egyik fényes, 2,4 mg-s csillaga. Épp emiatt könnyű célpont, viszont mivel otthonról nincs rálátásom az észeki égre, csakis ott van lehetőségem megnézni. Az A és B komponens is kékes fehérnek látszik, de csak nagyon enyhén. A B komponens 4,0 mg, és a kettő távolsága 14,4". 65x-ös nagyításon kényelmesen látszott a kettő közötti szeparáció. Ennek a kettősnek a környezete kevésbé volt csillagban gazdag, de azért látható három jellegzetes csillag a kettőstől déli irányban. Három teljesen különböző fényerejeű csillag látható háromszög alakban. A becsült PA 152°.
Ezután nem sokkal lejebb nézelődtem, a Canes Venatici csillagképben, ahol az Alfa Canum Venaticorum nevű kettőst szerettem volna megnézni (ismertebb nevén Cor Caroli). Mivel ez a csillag is igen fényes, 2,9 mg-s, nem okozott gondot szabad szemmel sem megtalálni magát a csillagot. Mivel a szeparációjuk 19", ezért ehhez is 65x-ös nagyítást választottam. B komponens 5,5 mg-s. Az A színe fehér, a B színe pedig szürke. Az atlasz szerint az A kékes, a B pedig fehér, hát szerintem ez nem így van, az A határozottan fehér. A PA-t 240°-ra becsültem. Ekörül a kettős körül sincs túl sok csillag a közelben, így a lerajzolása nem okozott különösebb problémát.
A következő kiszemeltem az Epszilon1 - Epszilon2 Lyrae, amely szerintem a világ egyik legérdekesebb objektuma az égen. Ha csinálnék egy 10-es listát, ez biztos szerepelne rajta. A két kettős szeparációja 208", így tulajdonképpen majdhogynem szabadszemes kettős, hiszen a két-két kettőscsillag együttes fénye szerintem eléri a 4 mg-t is. Az biztos, hogy binokulárral is látható egymás mellett az Epszilon1 és az Epszilon2. Azonban az egyes kettősök felbontásához már jó felbontóképesség és nagy nagyítás szükséges, mivel a szeparációjuk kicsi. Az Epszilon1-é 2,6", az Epszilon2-é pedig 2,3". 65x-ös nagyítással már tojásded formájúak a csillagok, félig bontja őket. 130x-os nagyítással (5 mm-es Planetary) szépen egymás mellé "tette" az egyes A-B párokat a távcső. Az Epszilon1-nél A fényessége 5 mg, a B fényessége 6,1 mg, enyhén látható hogy a B komponens kisebbnek látszik. Mindkét csillag határozottan fehér színű, és az általam becsült PA 27°. Az Epszilon2 kettősnél az A fényessége 5,2 mg, a B fényessége pedig 5,5 mg. Itt kevésbé látszik különbség a kettő között, épp ezért talán könnyebb is volt kivenni egymás mellett a két csillagot. Ezek a csillagok is határozottan fehér színűek, és az általam becsült PA 80°. A két kettős a látómezőben olyan, mintha egymással táncolnának :-)
Ezután egy másik régóta vágyott kettőst néztem meg, az Albireo-t (Béta Cygni-t). Ódákat zengenek erről a kettősről és gyakorlatilag bárki aki valaha kettősözött mind azt mondta hogy feltétlenül meg kell néznem. Nos, nem csoda hogy legendák szólnak róla, az egyik leggyönyörűbb kettős, amit valaha láttam. Az A komponens 3,1 mg-s és erőteljesen narancs színű, szinte aranyként ragyog. Mellette a B komponens 5,1 mg, és határozott kék színe van, ami miatt sokkal kisebbnek látszik az A komponens mellett. Egymás mellett nagyon érdekes színt visznek az égre. Szeparációjuk 34", ezért tulajdonképpen már kis nagyítással is bontható, de én 65x-ös nagyítással néztem, mert így sokkal inkább látható mennyire szépek. Aki még nem látta, annak feltétlenül ajánlom én is, még akkor is ha nem kettősözik amúgy. Ez is felkerül a Top 10-es listámra!Ezután ugyanezen a környéken még megnéztem az X CYG és a V AQL változókat. Az előbbit kissé nehezebb volt megtalálni, elkínlódtam vele egy ideig mire sikerült, azonban az AAVSO keresőtérképem alapján amit nyomtattam utána felismertem könnyen a mellette lévő jellegzetes formában elhelyezkedő referencia csillagok segítségével. Viszonylag könnyű volt ezután már a becslés, a mellette lévő csillagokon kívül (amelyek rendre 6,9 és 7,6 mg között vannak), a környéken lévő 6,6 és 4,5 mg-s csillagokhoz is hasonlítottam. A becslésem szerint a fényessége 6,5 mg, éppen csak egy lehelletnyivel volt fényesebb, mint a 6,6-es csillag, de határozottan fényesebb volt, mint a 6,9 mg-s csillag.
A V AQL megtalálása ezzel szemben gyerekjáték volt, gyakorlatilag eltéveszteni sem lehet, egy látómezőben van a 3,4 mg-s lambda Aql.-el és mellette többek között egy 4,0 mg-s referencia csillag is található. A fényessége ugyan csak 6,7 és 7,2 között változik az AAVSO térkép szerint (ami nem túl nagy változás), de viszont megbecsülni viszonylag könnyen ment. Mellette még található néhány kisebb referencia csillag is, 6,9 és 9,4 mg között. Szerencsémre épp ugyanolyan fényesnek látszott mint a 6,9 mg-s csillag, és a kissé messzebb található 7,3 mg-s csillagnál viszont fényesebb volt. Ezért becslésem szerint 6,9 mg. A periódusa 407 nap, ezért azt hiszem ezt is elegendő lesz néhány naponta, esetleg hetente figyelni. Mivel már az Aql. is elérhető az erkélyünkről, majd meg is nézem újból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése