Minden esetre ezzel felvértezve már ki mertem dugni az orromat és megnézni a Napot. Óvatosan kerestem meg vele (már a binokulárba nézve, amiben a fóliával semmi nem látszik a Nap erősségű fényforrásokon kívül), és lassan próbáltam fókuszálni rá. Ahogy fókuszáltam és nézegettem először csak szép fényes korongot láttam (aminek a széle enyhén narancsos színű volt a binokulárban), aztán egyre inkább figyelmes lettem valami foltra a jobb oldalán. Aztán ahogy tovább néztem és kitámasztottam a kezemet már megláttam a jobb oldalán egy nagyobb és egy kisebb, a tetején pedig két kisebb napfoltot is.
Nagyon nagy élmény volt, még soha nem láttam így a Napot.
Íme két kép a napfoltokról (a binokuláron keresztül ezek kevésbé részletesen látszanak: felül két picike folt, jobb oldalt pedig egy nagyobb folt és egy picike folt jött ki, de a fotók a napfoltok mai állapotát mutatják):
A képeket 90/900 SW refraktor távcsövön keresztül készítette Galambos László |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése