Engedve az amatőr csillagászat iránti csillapíthatatlan vágyunknak némi filozófálás és ábrándozás után vettünk egy binokulárt, a fotón látható darab egy példányát.
Első tapasztalatnak a binokulárral kapcsolatban egyelőre nem túl sokban tudok nyilatkozni, bár az már kipróbálás után is kiderült számomra, hogy ez a méret (10x50-es) több mint elég: legnagyobb nagyításnál már eléggé remeg, úgyhogy ki kell támasztani legalább a kezemet valahova. Nem irreális egy álvány emellé, bár azzal még várnék kicsit, hiszen még szokni kell, tanulni kell a használatát.
Azt hiszem kezd megfertőzni ez a csillagászkodás :)
Természetesen ennek örömére ma marha rossz idő volt egész nap, de azért mi nem adtuk fel, kinéztük a Stellárium nevű csillagászati programban, hogy Lilivel megnézzük az Orion csillagképet és a Jupitert, ami még kb. este fél 9-ig látható a horizont felett, mert legalább részben hátha látni fogjuk.
Nos sem csillagot, sem bolygót nem láttunk, akkora köd van, hogy még a távoli fények is csak halványan látszanak. Azért ha már feltöltöztünk nagykabátba sapkába (részemről borzasztó vérfarkas mamuszba), körbenéztünk és megmutattam Lilinek hogyan használja - nagyjából - a binokulárt és mit NE csináljon vele használat közben. Nagyon tetszett neki, remélem hétvégén lesz szép időnk és tényleg tudunk nézegetni valamit.
A távcsövet egyébként a Makszutov távcsőboltban vettük: http://www.makszutov.hu/ és vettem hozzá napfóliát is, amiből majd házilag készítünk a binokulárra szerelhető "elemeket" fekete kartonlap segítségével. És akkor nézhetjük a Napocskát is, figyelhetjük a napfoltokat amik igazából engem nagyon érdekelnek, és idén állítólag nagyon aktív is a Nap.
Azt hiszem kezd megfertőzni ez a csillagászkodás :)
Derekasan meg is kezdett fertőzni. Ennél rosszabb fertőzést sose kapjál! :)
VálaszTörlés