Plejádok és Orion-Köd

Tegnap határozott céllal ültem ki a csíkos kempingszékbe, ugyanis az Orion-Ködöt szerettem volna elsősorban lerajzolni. Vettem magamnak füzetet és néhány ceruzát. Bár volt nagyon sok grafit ceruzám korábban (a különböző spéci pastel ceruzákról nem is beszélve), de valahogy az elmúlt egy-két év során mindet megette Ceruzaevő-Lili-Szörny (azaz drága kislányom az összes íróeszközömet lenyúlta ilyen-olyan célzattal, én pedig a jószívű, jólelkű és odaadó anya persze mindig oda is adtam neki amikor boci szemekkel könyörgött hogy "Naaa Anyaaa csak ezt az egyeeeeet").

Szóval új ceruzákkal és egy füzettel felvértezve ültem ki rajzolni. Viszonylag hamar kockára fagytam, de ez különösebben nem zavart a munkában. Lelkesen rajzolgattam, és hosszasan néztem az Orion-Köd-öt. Érdekes alakja van, mert olyan, mintha egy meghajlított kard lenne, ami különböző méretű fénylő ékkövekkel van kidíszítve. Egy picit kevésbé voltam elégedett a rajzommal mint tegnap, mert a méretarányokat nem sikerült jól eltalálnom, de végül átrajzoltam a vázlatot és minden a helyére került méretben is.

Amikor kész lettem vele nem volt kedvem még bejönni, ezért elkezdtem nézegetni, hogy miket találok még az égen. Végül megakadt a szemem a Plejádokon, ami épp az erkélyünk jobb oldalán látszott, premier plánban. Gondoltam hogy itt az alkalom, hogy ezt is lerajzoljam, ennél jobb és kényelmesebben elérhető helyen nem sokszor lesz számomra. Itt kicsit többet időztem, próbáltam összehasonlítani egymással a csillagok méretét, hogy pontosan eltaláljam a vázlaton. Itt az arányok is jobban sikerültek. Sajnos az alakzat alá beúszott egy szép kis felhő, ezért az alul lévő csillagokat nem sikerült lerajzolnom, de szerintem így is magáért beszél a dolog, gyönyörűen néz ki. Szerintem olyan, mint egy kisbaba Göncöl Szekér. Nagyon cuki, és rendkívül szép. Persze még sokat kell fejlődnöm ahhoz, hogy élethűen adjam vissza amit látok, de nagyon lelkes vagyok.

Rajzaim elkészülte után még nézelődtem egy picit és a térkép alapján sikerült biztossággal megtalálnom a Méhkast is, ami szintén fantasztikusan néz ki, olyan mint egy igazi, 45 fokkal elforgatott, ékszerekből és drágakövekből összerakott méhkas. Ez lesz mai célpontom valószínűleg.

Még ezután volt egy kis sikerélményem is, mert páromat sikerült rávennem, hogy megnézze ezeket az alakzatokat (vagy legalább is megpróbálja). A térképpel a kezemben mondogattam neki, hogy hol és mit kell néznie. Majd elkezdte kérdezni, hogy "és az mi?" "meg az mi?" én pedig néztem a térképet és sikerült mindent beazonosítani amit kérdezett. Így jutottunk el az Oroszlán csillagképhez is. Az Orionon kívül ez volt eddig az első csillagkép amit teljes egészében sikerült beazonosítanom az égen szabad szemmel. Binokuláron keresztül nem néztem meg, de kiváncsi leszek rá, hogy belefér-e a binokulár nézetébe. Ha igen, ezt is lerajzolom :)